Online Riichi

 Ahogyan a korábbi posztban említettem, ezúttal néhány online oldalt mutatok be, ahol lehetőség nyílik riichi madzsonggal játszani. És ugyan többes számban beszélek, de valójában csak két weboldalt mutatok be.

    Tenhou

A Tenhou a legismertebb és leginkább használt online riichi weboldal Japánban, ahogyan a legelismertebb is. Ugyan régebben sokan pejoratívan tekintettek az online mahjongra, de manapság már sokszor játszanak profi ligás játékosok is a Tenhou weboldalán, valamint vannak olyan profi ligás játékosok, akik a Tenhou-n kezdték a karrierjük.
    Azonban éppen emiatt korántsem kezdőbarát az oldal, és elvárás, hogy a felhasználó ismerje a yakukat, ahogyan sok más dolgot is (és az angol nyelvű menü is csak félig az). Mindezek ellenére bátran tudom ajánlani, mert szerintem a "mélyvíz" módszer is sokat tud segíteni.
    Valamint a Tenhou-hoz elérhető egy legális szoftver is a hivatalos oldalról, míg a másik opciónál csak egy nem hivatalos, modolt szoftver áll rendelkezésre a böngészőn kívüli játékhoz (a mobil applikációt nem számítva).

Link: https://tenhou.net/3/ (New ID-re kattintva tudtok regisztrálni, és mentsétek el valahová a kapott ID-t, hogy megmaradjon)
Mobil link: https://play.google.com/store/apps/details?id=net.tenhou.WebBrowser20161220

    Mahjong Soul

    A Tenhou-hoz képest ez egy új webhely, hiszen 2019-ben nyitotta meg kapuit. Ezt részben a közkedvelt gacha játékok mintájára alkotta meg a Yostar, akiknek a neve az Arknights és Azur Lane kapcsán csenghet ismerősen. Persze nem magát a madzsong részt érinti a gacha, sokkal inkább a dekor részt. Lehet pörgetni karaktereket, riichi pálcákat, madzsongasztal-terítőket, és megannyi más dolgot is.
    A Tenhou-hoz hasonlóan ez is egy közkedvelt mahjong oldal, azonban ez elsősorban a vtuberek körében; habár manapság már egyre többször fordul elő, hogy profi játékosok kommentálják a vtuber bajnokságokat, vagy ők maguk is játszanak itt (ugyanez igaz Tenhou játékosokra is).
    Ez az oldal sokkal kezdőbarátabb is, hiszen itt - egyelőre - kevesebben játszanak, valamint regisztrálás után lehetőségünk nyílik egy tutorial keretein belül megismerkedni a játékkal a gyakorlatban. Emellett a játszma során is kapunk tippeket, hogy mely kövek eldobásával kerülhetünk tenpaiba, valamint arról is, hogy milyen kövekre várunk akkor, hány darab marad belőlük és furitenbe kerülünk-e.
    Mindemellett a játékban van egy beépített yaku lista is, így nem kell máshol kikeresgélnünk őket.
    Összességében, hogyha teljesen kezdőként akartok belevágni, akkor inkább ezt javaslom, később még bőven akad lehetőségetek kipróbálni a Tenhou-t is (vagy egyszerre is játszhattok mindkettővel.

 

Link: https://mahjongsoul.yo-star.com/
Mobil link: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.YoStarEN.MahjongSoul

Ui.: Hogyha gondoljátok, akkor felvehettek barátlistára is, itt az ID-m: 115800293

Riichi - Játéktípusok

Ebben a bejegyzésben bemutatom a riichi mahjong játéktípusait, valamint ajánlok néhány oldalt, ahol kipróbálhatjátok a játékot.

A típusokat két jellemző alapján csoportosíthatjuk: hossz és játékosok száma. Mindkettő alapján két-két csoportot különböztetünk meg riichi mahjongban.

Hossz szerint:
1. Tonpuusen

    A tonpuusen szó szerint azt jelenti, hogy "Keleti Szél Csata", ugyanis a játék akkor ér véget általában, amikor mindenki volt legalább egyszer a keleti (osztó) játékos (ami legalább 4 kört jelent). Egy játékos addig birtokolhatja az osztó pozíciót, ameddig ő nyeri a köröket, utána pedig a sorrend jobbra tolódik eggyel, ahogyan azt egy korábbi posztban említettem.
    Az osztóság mellett a pontszámok is számítanak, ugyanis a játszma addig nem ér véget, ameddig valakinek nem lesz 30 000 feletti a pontszáma. Hogy mi történik amikor vége a Keleti játéknak és mindenki 30 000 alatt van? A játszma folytatódik a Déli játékban! Azonban itt már nem kell végigmennie az egésznek, elég hogyha valaki átlépi a 30 000-es küszöböt - ezt a hosszabbítást hirtelen halálnak is szokták nevezni, ugyanis általában egyetlen győzelem elég, hogy elérjük a 30 000-et. A gyors lefolyású játszmák miatt a szerencsejátékosok jobban szeretnek tonpuusent játszani.

2. Hanchan

    Ennél a szó szerinti jelentés "fél chan", ezzel utalva, hogy fele olyan hosszú, mint a régi iichan, avagy egy chanos játékok, amely során minden szélkört végigjátszottak. Egy hanchan játék viszont csak egy Kelet és Dél játékból áll, azaz legalább nyolc körös, és a tonpuusenhez hasonlóan itt is folytatódik a játszma, hogyha senki nem éri el a 30 000 pontot, csak itt a Nyugati játékban. És ugyan egy tonpuusent fele addig sem tart végigjátszani, mint egy hanchant, mégis a hanchan a kedveltebb játéktípus mind bajnokságokon, mind baráti körökben.

 

Játékosok száma szerint:
1. yonma/négy személyes játszma

    Ahogy a neve is mutatja, ezt négyen játsszák, és mindenki 25 000 ponttal kezd. Ehhez a játéktípushoz használják az egész kőszettet és mindenféle rablás (chii/pon/kan/ron) engedélyezett.

2. sanma/három személyes játszma

    Ezt hárman játszhatják, és éppen emiatt néhány módosítást eszközöltek a szabályokon is:
    - mindenki 35 000 ponttal kezd
    - minimum 40 000 pont kell a győzelemhez
    - nincs északi játékos, csak Kelet-Dél-Nyugat
    - mivel nincs északi játékos, így az Északi Szél kövek dorákká válnak, és húzhatunk helyettük újabb követ a holtfalból
    - a holtfal nem 14, hanem 18 kőből áll, mivel a 4 Északi Szél kővel is húzhatunk onnan, nem csak kannal
    - egy 2-8as kősort kivesznek, legtöbb esetben a manzut (1 és 9 játékban marad)
    - a yakuk értéke ugyanaz marad mint yonmában, azonban tsumo esetén eggyel kevesebb játékos fizet nekünk
    - chii nem megengedett

    Mivel csak két kősor van játékban, ezért néhány értékesebb yakut sokkal egyszerűbb összehozni, ahogyan a kezek értéke is exponenciálisan megnövekedhet az Északi Szél dora miatt. Sanmát kevesebben játszanak, mint yonmát, még akkor is, hogyha kevesebb emberre van szükség hozzá.

A következő posztban néhány online oldalat mutatok be, ahol tudtok játszani is.

Riichi - Bevezető II. (játékmenet és pontozás)

Ahogyan az előző posztomban említettem, a játék lényege az, hogy különböző kombinációkat hozzunk létre a kezünkben lévő kövek segítségével. Ezeket a 14 köves kombinációkat nevezik yakunak. A yakuk nehézség szerint különböző pontszámmal bírnak, bővebben majd egy későbbi posztban olvashattok róluk.

Minden ilyen kombináció háromféle mentsuből/kőszettből épülhet fel: shuntsuből (sorból), koutsuból/kantsuból (tercből/kvartból) és egy-egy párból, amely japán neve atama, azaz fej. A shuntsu három, ugyanahhoz a színhez tartozó, egymást követő számból áll (Bambusz 1-2-3, Kör/Pötty 6-7-8 stb.), a koutsu három egyforma karakterből áll, a kantsu pedig ugyanez, csak mind a négy nálad van.

Ha ezekre csak úgy tudnak szert tenni a játékosok, hogy másoktól lopnak egy követ, akkor ezt követően a kezük nyitottnak számít. Így néhány yakura már nincs lehetőségük, vagy kevesebb pontot kapnak értük. Éppen ezért érdemes fontolóra venni, hogy megéri-e elcsaklizni egy eldobott követ a gyorsabb győzelem reményében, vagy jobb lenne kivárni, hátha mi is felhúzzuk később, így több pontot szerezve.

 

Pon és kan esetén bárkitől elvehetjük a köveket, míg chii esetén csak a tőlünk balra ülő játékostól. Ó, és csak akkor lophatunk követ, amikor a játékos éppen eldobta azt. Hol maradna az izgalom, ha bármelyiket és bármikor felvehetnénk?

Egyetlen kivétel van, amikor chiihez és párhoz hiányzó követ bárkitől lophatunk, mégpedig akkor, amikor már csak egy kőnyire vagyunk a győzelemtől. Ezt a helyzetet tenpainak nevezik japánul.

És akkor kicsit a győzelemről és az odavezető útról. Ha már tenpaiban vagyunk, és még senkitől nem loptunk követ, akkor az unohoz hasonlóan itt is bejelenthetjük, csak ebben a játékban azt kell mondanunk, hogy „Riichi!”, majd lehelyezünk egy 1000 pontot jelző pálcát letétbe. Ezzel a többieket megszoríthatjuk, mert jobban kell vigyázniuk, hogy mit is dobjanak el, azonban ha nem mi nyerjük a játszmát, akkor a pálcának és vele együtt az 1000 pontunknak is búcsút inthetünk. A győzelmünket még nehezíti, hogy riichi után nem cserélhetünk több követ a kezünkben.
Néhány analóg játéktípusban lehet nyitott riichivel is játszani, ilyenkor az összes játékos láthatja, hogy milyen köveink vannak pontosan. Ha így is tudunk lopással nyerni, akkor a kombónk egy yakumannal ér fel (hogy mi is az a yakuman, arról lejjebb beszélek majd).

A riichiző játékos fektetve helyezi le a riichit jelző követ

Magának a győzelemnek két fajtája van: ron és tsumo. Ron esetén mástól raboljuk el a legutolsó követ, míg tsumónál mi magunk húzzuk fel. Mivel ron esetében raboltunk, így az a szett, amihez felhasználtuk a követ nyitottnak számít, de ettől maga a kezünk nem válik nyitottá (hacsak nem loptunk már előtte is). Ezt nevezik gyengén/félig zárt kéznek, és hogyha egyáltalán nem raboltunk, akkor erősen/teljesen zárt kezünk van.

Hogyha senkinek nem jön össze egy yaku sem, akkor a játék döntetlennel ér véget. Ilyenkor mindenki bemondja, hogy tenpai helyzetben volt-e, vagy no-tenben (több mint egy kőnyire a győzelemtől). Ha csak egy játékos volt tenpaiban, akkor mindenki fizet neki 1000 pontot, ha kettő, akkor a másik kettő fizet nekik 1500-at, három tenpai esetén pedig az utolsó fizet mindenkinek 1000-et.

Olyan is megtörténhet, hogy csak egyetlen kő hiányzik ahhoz, hogy az utolsó mentsu is meglegyen, viszont a szükséges követ már eldobtuk egyszer. Ezt hívják furiten helyzetnek, amely döntetlen esetén ugyanúgy tenpainak számít. Azonban ilyenkor rablással nem nyerhetünk. Furiten esetén csak tsumóra van esélyünk, azaz csak mi magunk húzhatjuk fel a kívánt követ. Ezzel a figyelmetlenséget „büntetik”, és ha mégis ront hívunk rá, azért büntetést kell fizetnünk. A büntetések mértéke és milyensége tornánként változhat, szóval ezt nem fogom részletezni.

Hogyha megvan a nyertesünk, akkor kezdődhet a pontszámolás - legalábbis az analóg játékban. A pontszámoláshoz és pontértékekhez lejjebb mellékeltem egy táblázatot, amelyen kikereshetitek, hogy a kezetek mennyi pontot ér (érdemes eredeti méretben megnyitni új lapon), azonban online játékhoz ez nem nélkülözhetetlen tudás, valamint léteznek már számoló applikációk hozzá, szóval aki szeretné, az átugorhatja.

A kifejezésekhez egy kis magyarázat:
Fu: Egy 20 és 70 közötti szám, amelynek az értékét sok dolog befolyásolja: milyen yakut raktál ki, milyen karakterekből állnak a ponjaid/kanjaid/soraid/párjaid, zárt/nyitott kezed volt-e, és így tovább.

Han: ehhez össze kell adni a kezünkben lévő yakuk han-értékeit és a dorák értékét. Viszont azért, hogy egyszerűbb legyen a számolás – és hogy ne alakuljanak ki nevetségesen magas pontszámok – bevezettek limiteket is. A limit lényege az, hogyha elérsz egy bizonyos han-értéket, akkor a fu-kat már nem kell összeszámolnod.

Honba: Ha az osztó nyer egy kezet, akkor ő marad az osztó és a pontokhoz hozzáadódik egy honbajelző. Minden honba után 300 ponttal növekedik a következő kéz értéke, így elméletileg 10 honba után már 3000-rel többet kapunk egy egyszerű kéz esetében is. Hogyha egy másik játékos nyerne egy kezet, akkor a honba nullázódik.

A fizetendő pontokat még befolyásolja egy fontos tényező: hogy az osztó nyert-e vagy sem. Hogyha az osztó nyert tsumóval, akkor mindenki a kéz értékének kétszeresét fizeti, ellentétes esetben viszont az osztó fizet a nyertesnek kétszeres összeget. Szóval, ha az osztó nyer egy yakumannal, akkor mindenki fizet neki 16000-et, hogyha viszont más nyert, akkor csak az osztó fizet 16000-et, míg a többiek 8000-et.

Ron esetén megint más a helyzet. Mivel ilyenkor rablással nyertünk, ezért csak az fizet nekünk, akitől a követ szereztük. Azonban a végösszeg nem változik, azaz ilyenkor neki kell kifizetnie győztes osztó esetén a hatszoros értéket (hiszen három játékos fizetségét adja oda duplán) vagy pedig a négyszeresét, ha nem az osztó nyert (mert ilyenkor csak az osztó helyett kell duplán fizetni).

És volt egy másik kifejezés, amit megemlítettem, de még nem magyaráztam el, ez pedig a dora. Itt jön képbe a holtfal, mert a holtfal tetején felfordított karaktereket nevezzük dorának, amik mindig az őket követő karaktereknek adnak dora-értéket.
Például: a holtfalban van egy bambusz kettes, ilyenkor minden bambusz hármas a nyertes kezében +1 dorának számít számoláskor. Kilences esetén az egyesek számítanak annak, a honőröket pedig egy lentebbi képen mutatom meg.

Hogyha sikerül kiraknunk egy kant, akkor a holtfalból kell húznunk egy lefordított karaktert, egy másikat pedig felfordítanunk, így már két karakter lesz, ami befolyásolhatja a dorák számát.

Emellett néhány játékban használnak speciális köveket is egy-egy ötös helyett, úgynevezett vörös ötösöket. Hogyha ilyen kő is van a nyertes kezében, az is hozzáadódik a dorák számához akadora (szó szerint vörös dora) néven.

Továbbá, ha egy riichiző játékos nyeri a kört, akkor a már aktív dora-jelzők alatt is felfordíthatja a köveket a holtfalban, megduplázva a dorák számát (ezt hívjuk uradorának, avagy rejtett dorának). Így nagyon szélsőséges esetekben csak a dorákkal hozzáadhatunk 14-et, vagy akár többet a han értékünkhöz, hogyha mindegyik kövünkre találunk legalább egy dora-jelzőt.

Ha a keleti (osztó) játékos nyert, akkor továbbra is ő marad keleten, és ő lesz az osztó. Hogyha más nyerte a kört, akkor a sorrend jobbra tolódik, és a déli játékos lesz a keleti, a nyugati válik a délivé, stb.

Következő posztban a játéktípusokról fogok beszélni.

Riichi - Bevezető (kövek és a játék kezdete)

 

A mahjong neve ismerős lehet több ember számára különböző netes játékokból, ahol azt kellett kiokoskodni, hogy a különböző párok közül mégis melyiket csináljuk meg előbb, hogy sikeresen kivihessük a pályát. Ha ti, olvasók nem is, valamilyen rokonotok, barátotok vagy talán a szomszéd macskája biztosan összefutott már az ilyen játékokkal az interneten.

Ebben a posztban viszont nem erről lesz szó, hanem egy négyszemélyes változatról, amelyből később kialakult az ismertebb pasziánsz-típusú játék. A játék eredetileg Kínából származik, de napjainkban annyira ismertté vált, hogy létezik már amerikai, angol (lényegében európai, mivel az itteni tornákon ez a legelterjedtebb játéktípus, mivel ez áll az egyik legközelebb a kínaihoz), valamint a posztban tárgyalt japán, másik nevén riichi mahjong.

Ezt a játékot mahjongasztalnál ülve játssza – alapesetben – négy játékos, akiknek az a céljuk, hogy a kezükben lévő kövekkel egy nyertes kombinációt – úgynevezett yakut – hozzanak össze. Egy-egy játék akkor ér véget, hogyha valaki egy ilyen kombinációt össze tudott hozni, egy játszma pedig addig tart, ameddig valakinek el nem fogy az összes pontja, vagy ameddig a játszmatípus összes körét le nem játszották.

No de mik is ezek a kövek, amikről beszélek? A japán mahjong 136 kővel játszható a kínai 144 kövével ellentétben (ami azt is jelenti, hogy egy kínai készlettel akár japán mahjongot is játszhatunk), amelyeket a következő csoportokra oszthatunk:

- Számozott kövek, ezekből három sorozat van (man/írás, pin/pötty és sou/bambusz), amelyeken egytől kilencig láthatóak a számok. A számokat további két csoportra lehet osztani, ezek a terminálok (az egyesek és kilencesek) valamint a köztes számok (2-8).

- Honőrök, amelyeken valamilyen írásjel szerepel. Ezekből összesen hét darab van, és ahogyan a számokat, úgy ezeket is két csoportra bonthatjuk. Vannak a szelek (rajtuk egy-egy égtáj kandzsijával) és vannak a sárkányok (ezekből szín szerint van vörös, fehér és zöld).

Mindegyik karakterből 4-4 van egy teljes mahjong-szettben, így jön ki a végső 136 darab. A játékosok leülnek az asztal négy oldalára, de előtte eldöntik, hogy ki melyik égtájnál helyezkedik el. Ezt tehetik többféleképpen, legyen az verekedés, életkor vagy „akié a játék, annál a kezdés joga” alapján, de általában sorsot húznak. Összekevernek négy szélkövet, és aki-amelyiket húzza, oda ül. A keleti játékos leül valahova, és tőle jobbra haladva helyet foglal a déli, nyugati és északi játékos is. És mielőtt megkérdezitek, nem, valóban nem az iránytű szerint vannak elrendezve az égtájak, hiszen a kelet és nyugat fordítva helyezkedik el. 

A kövek mellé mindenki kap pontjelző pálcákat, amelyeknek összértéke általában huszonötezer pont.

Hogyha már mindenki leült, akkor elkezdhetik felépíteni a kövekből a falat, amit egyes helyeken Nagyfalnak is szokás nevezni. Ez mindegyik oldalon 17 kő széles és 2 kő magas. A játék kezdéséig pedig már csak el kell dönteniük, hogy honnan kezdik majd a falbontást, azaz a kőhúzást. Ezt analóg játék esetében kockával teszik meg, aminek a kiszámolásába most nem mennék bele, mivel ez a blog elsősorban az online mahjonggal foglalkozik. A kockák segítségével a fal végét is meg tudják határozni, ami azért fontos, mert abból hét párnyi követ „le kell vágni”, ezek képezik majd a holtfalat, amely később lesz fontos számunkra.

Ha mindezzel végeztek, akkor jöhet az osztás. Minden játékos kap a kezébe 13-13 követ, a keleti játékos pedig megkezdi a játékot osztóként, és elkezdi a falbontást, azaz húz egy követ. Húzás után pedig el kell dobnia egy követ, hogy csak 13 maradjon a kezében. Az eldobott köveket a játékosok maguk elé helyezik hatos sorokba, így mindenki láthatja, hogy milyen kövek kerültek ki a játékból, és milyenek maradtak bent.

Ezt szántam volna az első posztnak. A következőben a játék menetéről és pontozásról lesz szó.